Iskola bemutatása

Az iskolában a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a gyerekek korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb feladat.

1985-ben bevezettük az emelt szintű ének-zene oktatást, tíz éve pedig az emelt szintű idegen nyelv oktatását (angol, német) kínáljuk a diákoknak.

Az iskolai könyvtár minden nap várja az érdeklődőket.

Pedagógiai programunkat, tantárgyi tanterveinket, céljainkat, feladatainkat  a tanulók életkori sajátosságaihoz igazítva a Nemzeti Alaptanterv (énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire) és a TÁMOP 3.1.4. kiemelt fejlesztési feladatainak figyelembevételével állítottuk össze. Megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait - Isaszeghez kapcsolódó történelmi eseményeket, személyeket. Mindezek megbecsülése révén erősítjük a gyermekekben a haza, a szülőföld és a lakóhely iránti szeretetet.A tanulócsoportok jellemzői

 1. Alkalmazott módszerek

Az Apáczai Kiadó tankönyvei alapján hangoztató, elemző, összetevő módszerrel tanítjuk az írást, olvasást első osztályban.Bevezettük az erkölcstan és hit-és erkölcstan oktatást, megvalósítottuk a mindennapos testnevelést.

Új tanulásszervezési eljárásokat is alkalmazunk a 2010- 2011-es tanévtől.(témahét, projekt oktatás, moduláris oktatási program, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása)

A kulcskompetenciák fejlesztését kiemelten fontos feladatnak tartjuk. Ennek érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott néhány munkaforma és módszer:

2. Emelt szintű idegennyelv-oktatás:

Angol és német nyelvet tanítunk 1. 2. és 3. évfolyamon heti 1 órában, 4. évfolyamon heti 4 órában, felső tagozaton heti 5 órában.

Az általános tantervű osztályokban a 4. évfolyamon kezdünk idegen nyelvet tanítani (angol, német) heti 3 órában, csoportbontásban.

3. Emelt szintű ének-zene oktatás:

Elsőtől, évfolyamonként egy osztályban, heti 4 órában és énekkari foglalkozásokkal.

 

A mai rohanó világban fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkat megtanítsuk a szabadidejük hasznos eltöltésére,

így a tanév folyamán számos lehetőséget biztosítunk számukra.

 

Tanórán kívüli lehetőségek:

Iskolánk által térítésmentesen biztosított foglalkozások:

középiskolai felvételi előkészítők, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások, tehetséggondozó szakkörök, énekkar, helyi és országos versenyek, 10.000 kötetes- internetezést is biztosító- iskolai könyvtár,

Sportszakkörök: tömegsport, tartásjavító torna, atlétika, floorball természetjáró szakkör

Közös sportnap és hangverseny testvériskolánkkal, a Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskolával.

 
Önköltséges szabadidős foglalkozások:

kirándulások, túrák, színház-, mozi- és múzeumlátogatások, nyári táborok - külföldön is, idegen nyelvi tanulmányút német és angol nyelvterületre, Határtalanul program, erdei iskola, igény szerint úszás, korcsolyázás.

 

Művészeti Iskola

Iskolánkban 1993. óta folyik művészeti oktatás. A növendékeket művésztanárok tanítják, és ismertetik meg az alkotás, a művészeti előadás örömével.

Választható művészeti ágak: zeneművészet, képző- és iparművészet, táncművészet és színművészet

Tanszakok: hegedű, furulya, klarinét, fuvola, ütő, trombita, zongora, magánének, szolfézs, kamarazene, festészet, kézműves, kerámia, grafika, színjáték, balett, társastánc.

Iskolánk növendékei rendszeresen fellépnek a városi rendezvényeken.

2017 tavaszán Fúvós zenekarunk közösen lépett fel a Magyar Honvédség Központi Zenekarával.


Iskolánk története

Isaszeg lakosságának növekedése, a Gödöllő irányába elhelyezkedő telkek beépülése miatt szükségessé vált egy új, modern épület létrehozása. 1963. szeptember 1-jén átadásra került a korszerű, minden igényt kielégítő iskolaépület a Kossuth Lajos utca 85. szám alatt. A 8 osztálytermen kívül fizika-kémia előadó, technika műhely, jól felszerelt tornaterem, öltözők és zuhanyzók, napközi főzőkonyha és ebédlő, közösségi helység és nagy, világos zsibogó tartozott az épülethez. A tágas udvar mozgásra, sportolásra biztosított lehetőséget. További négy tanterem átadására 1978. április 4-én került sor.

Az évek múlásával a Kossuth úti épület egyre zsúfoltabb lett, a tanulói létszám növekedett, így szükségessé vált egy új épület megépítése, melynek építési munkálatai a Tóth Árpád u. 1. sz. alatti telken kezdődtek el. 1985. augusztus 1-jén adták át a 8 tantermes új épületet, melyben a mai napig az alsó tagozatos diákok tanulnak. Az osztálytermek mellett melegítőkonyha és ebédlő biztosította az étkezés lehetőségét a diákoknak és a tanároknak.

Komoly szakmai előrelépést jelentett iskolánk történetében az ének-zene tagozat beindítása 1985. szeptember 1-jén

1992. május 13-án iskolánk felvette Klapka György honvédtábornok nevét. Olyan névadót kerestünk, aki kötődik Isaszeghez, és élete példa lehet a tanulóifjúság számára.

1993. február 1-jétől iskolánk épületében működött – önálló igazgatással és tantestülettel – a Kós Károly Művészeti Iskola (alakulásakor Állami Zeneiskola volt a neve). 2007. szeptember 1-jétől a két intézményt összevonták.

Helyi társadalmi igényeket felismerve ebben a tanévben indítottuk el az idegen nyelv tagozatunkat, ahol angol és német nyelv között választhatnak tanulóink.

2011-től iskolánk is aktív résztvevője lett a TÁMOP 3.1.4-es kompetencia alapú, társadalmi megújulást és egyenlő hozzáférést biztosító programnak.

2013-ban testvériskolai kapcsolatot alakítottunk ki a budapesti Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskolával, akikkel közös hahnversenyeink és a felső tagogatos tanulók részvételével közös sportnapjaink vannak.

2017 tavaszán „Épületenergetikai felújítások Isaszeg Város intézményein a KEHOP-5.2.9-16 pályázati konstrukció keretében” épületeink kívülről megújultak,a tankerület hozzájárulása segítségével belülről is megújultak a folyosóink.



Iskolánk névadója: Klapka György

Morva eredetű, német nyelvű megnemesített családban született, apja a város polgármestere is volt. György a katonai pályát választotta, tüzértisztként került a magyar testőrségbe, ahol öt évet töltött el. 1847-ben főhadnagyi rangban a 12. határőrvidéki hadosztályhoz vezényelték, de nem sokkal később leszerelt. Az 1848-as forradalom kitörése után felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, és századosi rangot kapott. Ő szerezte meg egy hadicsellel a várat: először tisztelgett az osztrák parancsnok előtt, majd átvette a parancsnokságot. Ezután Erdélybe küldték, hogy a székely felkelést szervezze, majd Komáromban és Pozsonyban vezette az erődítési munkálatokat. Szeptemberben a komáromi várba vezényelte Batthyányi Lajos gróf miniszterelnök, immár őrnagyi rangban. Novemberben a bánsági hadtest vezérkari főnöke lett.

Kossuth 1849. január 4-én Klapkát nevezte ki a feltiszai hadtest főparancsnokává, s ezredessé léptette elő az alig huszonnyolc éves, de rendkívül becsvágyó és tehetséges tisztet. Klapka január 11-én vette át az alig hétezer embert és 27 ágyút számláló hadtest vezetését, s rövid időn belül háromszor verte meg Schlik seregeit. Csapatai február 10-én Kassán egyesültek Görgey hadtestével. Részt vett február 26-27-én a végül vesztes kápolnai csatában, majd a tavaszi hadjáratban, az első szakasz haditervét a fősereg vezérkari főnökeként ő terjesztette elő. Az április 6-i isaszegi csata után tábornokká léptették elő, már ebben a rangban vett részt az isaszegi, a nagysallói ütközetben és Komárom felszabadításában. 1849. májusában a Szemere-kormány hadügyminisztere lett, de hamarosan lemondott tisztségéről, hogy a komáromi vár parancsnoka legyen.

A megerősített, a maga korában bevehetetlennek számító várból kicsapva június 13-án visszavonulásra kényszerítette a várat ostromló osztrák sereget, majd Győrig nyomult előre és részt vett a Vág vidéki hadmozdulatokban. Az erősség július elejétől ostrom alatt állt, július 2-án Görgey, 11-én a sebesült fővezér helyett Klapka vezette a csatát, amelynek végén a magyar seregnek a várba kellett visszavonulnia. Klapka augusztus 3-án kitörésre szánta rá magát és szétverte az ostromgyűrűt, az osztrák haderő majdnem Bécsig futott. A jól ellátott vár a világosi fegyverletétel után még hetekig kitartott, de az ellenállást céltalannak ítélő Klapka hosszas alkudozás után belement a kapitulációba. A szeptember 27-én megkötött egyezség szabad elvonulást garantált a védőknek, Magyarország legnagyobb erőssége október 7-én került osztrák kézre.

Klapka Londonba, Genovába majd Svájcba ment, majd az orosz-török háború kitörése után Konstantinápolyba utazott és felajánlotta szolgálatait a török Portának. Mivel azonban Ausztria a várakozással ellentétben nem lépett hadba az orosz oldalon, Klapka nem kapott fontos feladatot. Visszatért Genfbe, ahol immár svájci állampolgárként pénzügyekkel foglalkozott. Az osztrák-olasz háború idején, 1859-ben az ideiglenes magyar kormány feladatkörét betöltő Magyar Nemzeti Igazgatóság tagja lett Kossuth ls Teleki László mellett. Klapka hozzákezdett a magyar légió szervezéséhez, de a francia-osztrák fegyverszünet miatt az alakulatot fel kellett oszlatnia. Klapka egyre jobban szembe került Kossuthtal a magyar felkelés ügyével kapcsolatban. 1866-ban, a porosz-osztrák háború kitörése után újfent, ezúttal Sziléziában felállította a magyar légiót, és annak parancsnokaként augusztus 2-án hazai földre lépett. A nagypolitika azonban megint közbeszólt: a szlovák lakosság által közömbösen fogadott légiónak menekülésszerűen kellett távoznia, mert a harcoló felek váratlanul fegyverszünetet kötöttek.

Egy éven belül aztán újra, de most már véglegesen hazatérhetett: a kiegyezés alkalmával ő is amnesztiát kapott. Itthon az illavai választókerület képviselője lett, de néhány év után visszavonult a közélettől. Az 1876-77-es orosz-török háború idején a Portát látta el haditanácsokkal.

1892. május 17-én halt meg Budapesten, temetésén több tízezer ember énekelte a Klapka-indulót. Bár Budapesten van eltemetve, mégis komáromi földben nyugszik: sírjára ugyanis annak a városnak a földjét szórták, ahol négy véres csatát vívott. 1896-ban Komáromban szobrot állítottak tiszteletére, róla nevezték el a város múzeumát. A nevét már a szabadságharc idején ismertté tevő Klapka-indulót 1849-ben Komárom várában komponálta Egressy Béni, az erősség zeneigazgatója. Nyilvánosan 1849. augusztus 4-én, a sikeres kitörés utáni díszszemlén csendült fel először, és ezt játszották a vár átadásakor is. Nyomtatásban az év végén jelent meg, persze akkor már engedély nélkül, a szöveget (Fel, fel vitézek...) jóval később, 1861-ben írta Thaly Kálmán, így ismerjük ma is.